Méhecskék után fecskék

Méhecskék után fecskék: tudtátok, hogy gyerekkorunk meséinek madarából mennyire kevés maradt mára itthon? A számuk 50%-al csökkent az elmúlt évtizedekben. Vajon mit tehetünk értük?

A klímaváltozásra, a szélsőséges időjárási jelenségekre (hirtelen hidegre) ők kimondottan érzékenyek, de a megváltozott építkezésünk sem segítik a fészkelésüket. Például, hogy nincs sár az udvaron, vagy éppen résmentesen épülnek az új házak.

Szárított gyümölcs termékeink előállítása mellett miért foglalkozunk mi ezzel a Csintánál?

A fecske hihetetlenül hasznos madár, egy kis villásfarkú madár évente fejenként legalább egy kiló rovart (többek közt) szúnyogot fogyaszt el. Mivel egymillió példány tűnt el az utóbbi években, ennyi kiló rovarral van több.

A régi emberek nagyon megbecsülték, nem véletlenül szerepel számtalan mondókában, dalban, még Fecske vezetéknevűeket is találunk.

Ma még jobban felértékelődnek az olyan állatok, mint amilyen a fecske vagy a denevér, amelyek rovarokat fogyasztanak, mivel a klímaváltozás miatt újabb és újabb, részben kártevő rovarok jelennek meg, amelyek eddig nem voltak honosak.

A kémiai szerekkel járó szúnyogirtás káros hatásáról pedig már sokat hallhattunk. A 2010-es év madarának választott fecske megszenvedi a kemikáliák használatának hatását is. A városokban élő molnárfecskék még a teljes fecskeállományhoz mérten is nagyon megfogyatkoztak, 64%-uk eltűnt, gyaníthatóan a szúnyogirtással összefüggésben.

(Régen vajon miért nem bajlódtak annyit a szúnyogokkal? 🙂 Faluhelyen a ház köré épített istállók ‘védőzónákat’ képeztek a szúnyogok és legyek ellen, amelyek az emberek helyett az állatokra ‘mentek rá’. Ide telepedtek a fecskék és a denevérek is, akik jóllaktak a rovarokból).

Hogy tudjuk segíteni a fecskéink fennmaradását?

Régebben nem volt szokás, de ma nemegyszer leverik a fecskék fészkét, ami egyébként tiltott, hiszen védett állatról van szó. Ezt semmiképp ne tegyük. Akik fecskék elpusztításával, fészek leverésével, riasztó szalagok kihelyezésével találkozik, figyelmeztetheti azokat, akik ezt teszik.

Aki tisztában van azzal, mennyire törékeny az épp csak fennmaradt hazai állomány, az inkább műfészket tesz fel. Akár készíthetünk is – a költési időszak előtt -, gipszből és fűrészporból, hogy a molnár- és füsti fecskéket vendégül lássuk.

Minden egyes fecske fontos nekünk, és szerencsére már sokan a védelmükbe vették őket. Vannak már fecskebarát települések is. Nádudvaron például mindenki igényelhet 3 fecskefészket.<3

Még pár érdekesség a villásfarkúakról

A fészkek leverése leginkább a molnárfecskéket érinti, mivel ők élnek a városokban. Őket szoktuk látni eső előtt alacsonyan repkedni. <3 Érdemes tudni, akár a hatóságoknál is jelenthető, ha ezeket a madarakat zavarják, fészeképítésüket különböző eszközökkel megakadályozzák, esetleg bedrótozzák a kész fészket. Ha levert fészket látunk, a fiókák megmentése érdekében értesítsük a helyi állatvédőket.

A partifecskék homokfalba fúrnak odút, rájuk úgy tudunk vigyázni, hogy az építkezések homok halmain, homokbányák falaiban figyelünk arra, nincsenek-e fészkelőhelyek. Ha vannak kolóniák, ezek védelmet élveznek. Ponyvával is szokták védeni az építkezéseken az alapanyagot, hogy ne fészkeljenek bele a partifecskék, ha ilyen területen dolgozunk, erre is figyelhetünk. Ez a fajta a legveszélyeztetettebb.

füsti fecske (fotó: Orbán Zoltán, mme.hu)

A füsti fecske alapproblémája pedig a csökkenő hagyományos állattartás. De az ő kolóniájukra is vigyázhatunk, ha van ilyen, megóvhatjuk a zargatástól. Magyarországon emellett még vörhenyes fecske bukkan fel, de kifejezetten ritka nálunk.

Vigyázzunk minden kis fecskére, és ne felejtsük a madárvédőket hívni, ha segítségre van szükségünk ebben.<3

Tudtad, hogy a szárított gyümölcs Csinta kimondottan környezetbarát? Ha szereted a természetet, nálunk jó helyen jársz.