Aszalt alma, birs, eper – hogy készülnek nálunk kézműves módszerrel?

A megérett termést már az ősidők óta aszalással tartósítják. Ez tulajdonképpen a gyümölcs, zöldség nyers eltevésének egy nagyon egyszerű és kíméletes módszere. Az aszalt alma, szilva vagy éppen füge az eredeti termés rost- és vitamintartalmának jelentős részét megőrizte, ami a vitaminhiányos időszakban évszázadokkal ezelőtt éppúgy aranyat ért, mint ma. Szárított gyümölcs termékeink alapjai ezek az aszalt gyümölcsök.

Hogy szárítottak egykor – amit mi is éppígy csinálunk

Előnye ennek a fajta tartósításnak egyébként, hogy nem használunk hozzá plusz cukrot és más anyagokat, mint például a befőzésnél – jó hír a diétás értrendet követők számára. Nagy hagyománya van ennek az eljárásnak szerte a világon, így idehaza is. Az aszalást egyébként a falvakban együtt, közösségben csinálták, úgy, mint mondjuk a kukoricamorzsolást. Mit szokás hagyományosan itthon aszalni? A szilva, alma, körte, csipkebogyó, meggy, kajszibarack, birs, cseresznye, őszibarack a leggyakoribbak. Ha körülnézünk a világban, akkor pedig az ananásztól kezdve a vörösáfonyán és datolyán át a szőlőig – mazsola 🙂 – rengeteg gyümölcsöt tettek el ilyen formában.

meggy szárításhoz előkészítve a Csintánál
meggy szárításhoz előkészítve a Csintánál
Érdekes, bár egész biztos nem annyira elterjedt a zöldségek aszalása, leggyakoribb ‘célzöldség’ a sárgarépa, hagyma, petrezselyemgyökér; de például a paprika, paradicsom vagy a spenót is élvezhető marad lassú szárítás után. Az újabb módszerek mellett, mint amilyen a fagyasztás, konzerválás, vagy csak hűtőben tárolás, ma már kevesebben használják az aszalás hagyományos módját. De nem tűnt el teljesen: például sokan ismerik a házi aszaló berendezéseket. Ezekben egymás feletti kis tálcákra tesszük például a meggyet, barackot, és egyszerűen megvárjuk, amíg a melegben megaszalódik a sok finom gyümölcs a levegőn. Ennek a szerkezetnek akár otthon is összeszerelhető változata a napkollektoros aszaló. Szoktak emellett maximum 40 fokra beállított sütőben zöldséget, gyümölcsöt, gombát szárítani. Akik egyszerű egészséges ételeket szeretnének házilag készíteni, azoknak ezek remek megoldások lehetnek.

A nem finom aszalvány is finom

Vannak úgynevezett durva és finom aszalványok. Ez egyáltalán nem minőségi felosztás, mivel az előbbi változat is igen jóízű: ezek azok a termések, amin rajta hagyják a héjat, benne hagyják a magházat. Szokás így megszárítani a körtét – ez utóbbit akár egészben -, szilvát vagy az almát. Egyébként az aszalt szilva az egyetlen gyümölcs, amelyből szinte mindig csak durva aszalvány készült. Erre bevett eljárás volt a régi időkben a kenyérsütő kemencét használni: a kitakarított kemencébe betették például a téli fogyasztásra szánt, szeletekre vágott almát. A finom aszalványok esetében – ilyenek készülnek a Csintánál döntő részben – csak gondosan válogatott, hibátlan, szárított gyümölcs termést használunk, és a finomabb fajták közül kerül ki az alapanyag. Hogy milyen fontos nekünk, hogy jó minőségű legyen, amit felhasználunk, már korábban írtunk. Ipari körülmények közt jellemzően fehérítő, nátrium bisulfurosum tartalmú oldatos áztatást alkalmaznak, hogy szebb, világosabb legyen az alma chips színe. Mi ezt a műhelyünkben éppúgy nem használjuk, mint a kémiai tartósítószereket – így lesznek a kész Csinták alkalmasak arra, hogy az egészséges étrendbe beilleszthetők legyenek. A hagyományos ipari, gyári jellegű eljárás során, amit mi nem alkalmazunk, a zöldségeket általában kén-dioxiddal (E-220), kénessavval illetve sóival (E-221-228), a gyümölcsöket főzővízbe adagolt cukorral kezelik, ettől lesznek tartósak és a valóságosnál szebbek.

Visszatérve a Csinta kézműves eljárására:)

Mi a Csintánál kicsit megfordítjuk a házilagos aszalás módszerét. Először gyümölcsszószt készítünk préseléssel, majd ezt szárítjuk meg a hagyományos technikával. A kíméletes, lassú módszernek köszönhetően minden értékes anyag és eredeti íz koncentrált formában a termésben marad.

homoktövis massza
a lepasszírozott homoktövis szárítás előtt a műhelyünkben
Az elkészült szárított gyümölcs – esetleg zöldséglap – finom ízének és tartalmasságának a titka, hogy az aszalási folyamat minél alacsonyabb hőmérsékleten történjen. Odafigyelést igényel az is, hogy pont időben, nem túl korán és nem túl későn kell a ‘készterméket’ kivenni. Így alakul ki az a minden hozzáadott anyagtól mentes tekercs különböző ízekben, amit Ti ismertek. Amit még hozzáteszünk esetenként, az némi természetes fűszer és magok, amelyek még ízesebbé teszik ezt a különleges desszertet.

csinta mese

Csupa csoda

Vásárold meg!

Csak gyümölcs. Semmi trükk. Kóstold meg a Csintát és tedd csintalanná a napod!

csinta mese

Csupa csoda

Az élet csupa csoda, a nap minden reggel előbújik a látóhatáron.

A hajunk nő magától.
Ha egymás szemébe nézünk, megnyílik a szívünk.

A mi utunkat is csodák övezik, ilyen hétköznapi csodák.

Amikor elindítottuk a cégünket 20 évvvel ezelőtt, egy nagy elképzelhetetlen utazás volt a vágyunk és kicsi méhviasz mécsesek gyártásával kezdve eljutottunk a föld túloldalára.

Később színes pillangókkal és a szélben pörgő spirálokkal vidítottuk az utcát, a gyerekeket és magunkat, utazva újabb és újabb helyekre, új csodákkal, gyerekekkel megáldva.

Megtelepedve Csobánkán,
ez is csodának hatott.
Kinyitva az ablakot,
madárcsicsergés, hegyek
és zöld mindenütt.

Egyszer kísérletbe fogtunk,
megnéztük milyen főzés nélkül ‚főzni’. A zöldségek, gyümölcsök, magok
eredeti ízét élvezni.

Hogyan készíthetünk hasonló ételeket,
amit szoktunk és szeretünk
teljesen más technikával,
esetleg más alapanyagokból.
Péter alkímiának hívta. Ismert ételek új módon, és
új ételötletek kerültek az asztalra.
Nagyon izgalmas volt
Mandulából túrókrém,
Avokádóból csokikrém
a süteményekbe.

Nagymama inspirációjára
egyszer szilvából készítettünk
egy nagy lepényt.
Csupa szilva, semmi más.
Már így is jól nézett ki
és igen összeállt.

Elkészült nyers gyümölcsből,
csak szárítással az első Csinta, amit persze még nem hívtak így,
és csak azért készítettük, hogy

jól megtömjük mákkal és isteni
bejgli-szerű sütit készítsünk belőle.

Pár év múlva, amikor új lehetőségeket
kerestünk,  felmerült az ötlet, hogy megmutassuk ezt az összetevőiben csodálatosan
egyszerű dolgot a környezetünknek. Luca és Lilla lányaink, iskolájában
az adventi bazáron remek
fogadtatása volt.

A gyerekek nyitottsága az új és természetes dolgok felé
óriási inspiráció volt. Ekkor indult a Csinták élete.
Kiskonyha, saját gyümölcsök
Kísérletek a boszorkánykonyhában,
fűszerek, gyümölcsök,
szárítók, technikák (fogások).

Gyerekek, barátok,
Waldorfos családok segítettek tudatosan
vagy észrevétlen bennünket.
Fotózás, lelkesedés,
táblázatok, festés, design,
üzleti ötletek

rengeteg beszélgetés
Ezer apró és nagyobb ötlet.

Aztán új konyha
Új munkatársak figyelemmel és
odaadással. Befektetés befektetés…
Új kinézet a kedvenc grafikusunkkal, Ágival, aki kénytelen volt megszokni a lassú döntéseinket,
a sok változtatást, és hogy addig nem hagyjuk annyiban,
amíg valamivel teljesen meg vagyunk elégedve.

És ekkor kellett egy név, hogy micsoda ez
a téphető, rágható tölthető,
lapos csupa gyümölcs valami.
Lepény, lap, gyümölcsbőr
tekercs tölcsér
és akkor Laci azt mondta:
CSINTA

És mi azt mondtunk, igen CSINTA 🙂