Beszélgetés, meseolvasás a Csinta-erő kártyákkal

Az egyik legbensőségesebb időtöltés a gyerekekkel esténként bekuckózni, és kicsit beszélgetni a nap eseményeiről, egy Csinta gyerek snack termékkel, vagy mesét mondani/olvasni lefekvés előtt az ágyban. Ilyenkor a félhomályban megteremtődik a tér arra, hogy a nap nyomasztóbb eseményei is előkerüljenek, és ezeket együtt feldolgozzuk, hogy ne szorongásként vigyék magukkal az álmaikba. Hogyan használhatjuk ehhez a Csinta-erő kártyákat? Van, akivel könnyebb beszélgetni, mert csak úgy ömlik belőle a szó, és könnyen ki tudja fejezni az érzéseit is. Velük beszélgetés közben, amikor egy-egy nehezebb témára kerül a sor rákérdezhetünk és együtt felfedezhetjük, hogy milyen érzések maradtak ezek után az események után bennük, csalódottság, szomorúság, félelem…, és vajon melyik Csinta-erő lenne az, ami jól jött volna akkor, vagy jól jönne most. Ezt a kártyát megnézegethetjük, beszélgethetünk róla, megbeszélhetjük, hogy mit lehet tenni azért, hogy ezt az életérzést megéljük. Betehetjük a kártyát párnája alá, vagy magával viheti másnap az óvodába, iskolába egy Csinta gyerek snack termékünkkel, hogy emlékeztesse őt arra a belső erőre, amit a kártya ábrázol. Ha nem találtok olyan kártyát, ami épp a szituációhoz illene, ti is kitalálhattok újabb Csinta erőket, akár meg is írhatjátok, rajzolhatjátok nekünk, hogy később ezek is elkészülhessenek és bekerülhessenek a készletbe. Ugyanezt megtehetjük persze akkor is, amikor valamilyen örömteli eseményről számolnak be, és megkereshetjük hozzá, hogy milyen Csinta-erő volt, ami jelen volt akkor. Vannak, olyan gyerekek, (felnőttek is : )), akik nem könnyen fejezik ki magukat, és közben érezzük, hogy valami bennük ragadt, és szeretnénk, hogy megkönnyebbüljenek. Náluk jó lehetőség lehet a mesemondás. Ha úgy döntötök, hogy próbára teszitek magatokat és egy saját mesét meséltek a gyerekeknek, ez mindenkinek kreatív, izgalmas felfedezés lehet. Én például annak idején, amikor a gyerekek kicsik voltak úgy csináltam, hogy megkérdeztem tőlük, hogy kik legyenek a mese szereplői, és ha volt ihletük, azt is, hogy honnan kezdődjön a mese. Ekkor, ha kicsit elcsöndesedik az ember, legalábbis velem így volt, mintha megelevenedtek volna a szereplők és egyik kimondott mondatot követte a másik, így gördül előre a mese, ha csak úgy hagytam. Amikor megakadtam rájuk néztem és megkérdeztem, hogy: Mit mondott? Ki érkezett meg? Mi történt velük? Ekkor ők egyből beszálltak és folytatták. Abból, ahogy a gyerekek szövik a történeteket sokat meg lehet róluk tudni, előjöhet a dühük, a fájdalmuk, félelmük és akkor akár nem is személyesen, hanem a szereplő kapcsán rá lehet kérdezni pl.: hogy hogyan érezhette magát a kis medve, amikor ott ült a barlangban, a sötétben és csak várta, várta a mamáját. Félt, magányos vagy szomorú volt? És itt előkerülhetnek a Csinta kártyák, és megkereshetjük, hogy milyen Csinta-erő segített volna a kis macinak, hogy megnyugodjon. Bizalom, nyugalom vagy kreativitás? Megint csak nem kell ragaszkodni a már meglévő kártyákhoz, hanem együtt kitalálhatjátok, hogy milyen életminőség hiányzott.

Elővehetünk már megírt meséket is. Nekünk a kedvenc meséink például Mészöly Ágnes: Sünimanó, és a Boldizsár Ildikó Boszorkányos meséi voltak. Ha elővesztek bármilyen mesét, amit szerettek, a mese végén, vagy időnként meg-megállva meg lehet kérdezni őket, hogy mit gondolnak, mit érezhetett akkor a főszereplő Pl.: Szerinted félt? Magányosnak érezte magát? Szomorú volt? erről kicsit lehet beszélgetni, akár úgy is, hogy ők, hogy lennének egy ilyen helyzetben, de ha annyira zárkózottak, akkor, hogy ilyesmit sem könnyen osztanak meg, akkor csak a szereplőről lehet beszélgetni, és ebből is sok minden kiderülhet számunkra. Amikor megtaláltuk az érzéseket, elővehetjük a Csinta- erőket és rákérdezhetünk, hogy milyen erőre lehet szüksége a szereplőnek.

 

csinta mese

Csupa csoda

Vásárold meg!

Csak gyümölcs. Semmi trükk. Kóstold meg a Csintát és tedd csintalanná a napod!

csinta mese

Csupa csoda

Az élet csupa csoda, a nap minden reggel előbújik a látóhatáron.

A hajunk nő magától.
Ha egymás szemébe nézünk, megnyílik a szívünk.

A mi utunkat is csodák övezik, ilyen hétköznapi csodák.

Amikor elindítottuk a cégünket 20 évvvel ezelőtt, egy nagy elképzelhetetlen utazás volt a vágyunk és kicsi méhviasz mécsesek gyártásával kezdve eljutottunk a föld túloldalára.

Később színes pillangókkal és a szélben pörgő spirálokkal vidítottuk az utcát, a gyerekeket és magunkat, utazva újabb és újabb helyekre, új csodákkal, gyerekekkel megáldva.

Megtelepedve Csobánkán,
ez is csodának hatott.
Kinyitva az ablakot,
madárcsicsergés, hegyek
és zöld mindenütt.

Egyszer kísérletbe fogtunk,
megnéztük milyen főzés nélkül ‚főzni’. A zöldségek, gyümölcsök, magok
eredeti ízét élvezni.

Hogyan készíthetünk hasonló ételeket,
amit szoktunk és szeretünk
teljesen más technikával,
esetleg más alapanyagokból.
Péter alkímiának hívta. Ismert ételek új módon, és
új ételötletek kerültek az asztalra.
Nagyon izgalmas volt
Mandulából túrókrém,
Avokádóból csokikrém
a süteményekbe.

Nagymama inspirációjára
egyszer szilvából készítettünk
egy nagy lepényt.
Csupa szilva, semmi más.
Már így is jól nézett ki
és igen összeállt.

Elkészült nyers gyümölcsből,
csak szárítással az első Csinta, amit persze még nem hívtak így,
és csak azért készítettük, hogy

jól megtömjük mákkal és isteni
bejgli-szerű sütit készítsünk belőle.

Pár év múlva, amikor új lehetőségeket
kerestünk,  felmerült az ötlet, hogy megmutassuk ezt az összetevőiben csodálatosan
egyszerű dolgot a környezetünknek. Luca és Lilla lányaink, iskolájában
az adventi bazáron remek
fogadtatása volt.

A gyerekek nyitottsága az új és természetes dolgok felé
óriási inspiráció volt. Ekkor indult a Csinták élete.
Kiskonyha, saját gyümölcsök
Kísérletek a boszorkánykonyhában,
fűszerek, gyümölcsök,
szárítók, technikák (fogások).

Gyerekek, barátok,
Waldorfos családok segítettek tudatosan
vagy észrevétlen bennünket.
Fotózás, lelkesedés,
táblázatok, festés, design,
üzleti ötletek

rengeteg beszélgetés
Ezer apró és nagyobb ötlet.

Aztán új konyha
Új munkatársak figyelemmel és
odaadással. Befektetés befektetés…
Új kinézet a kedvenc grafikusunkkal, Ágival, aki kénytelen volt megszokni a lassú döntéseinket,
a sok változtatást, és hogy addig nem hagyjuk annyiban,
amíg valamivel teljesen meg vagyunk elégedve.

És ekkor kellett egy név, hogy micsoda ez
a téphető, rágható tölthető,
lapos csupa gyümölcs valami.
Lepény, lap, gyümölcsbőr
tekercs tölcsér
és akkor Laci azt mondta:
CSINTA

És mi azt mondtunk, igen CSINTA 🙂